Szent István Egyházközség Bordány

Az önálló egyházközség


Az 1950. esztendő Kistemplomtanya életében jelentős dátum volt. Egyrészt azért, mert politikailag önálló község lett Bordány néven, másrészt egyháztartományilag is önálló lett curatin rangban. Ez azt jelenti, hogy önálló egyházközségi szervezete lett püspökileg jóváhagyott képviselőtestülettel. Ekkor a község lakóinak a száma 3129 volt, többségében katolikusok. Dr. Péteri József megyés püspök Megyery Lajost, addigi expositust bízta meg plébánosi minőségben. A bordányi plébánia életében új mozzanatot hozott ez az év annyiban is, hogy ekkor szűnt meg javadalmi földjének a tulajdonjoga és birtoklása. 1945 előtt 20 kat. hold földje volt, azt 1945-ben a földbirtokrendezés során elvesztette. 1946-ban a dorozsmai plébánia javadalmi földjéből, amely az un. paptanyánál (Kulipinytó) volt, 9 kat. Hold földet kapott. Ez a 9 hold föld szűnt meg, mint javadalom.

1954 szeptemberében a Dorozsmai Egyházkerület papsága a kerületi gyűlés helyszínéül Bordányt választotta, mely nagy megtiszteltetésnek számított.

1956 májusában a plébánián új kerítés épült a szomszéd felőli oldalon. Ez év novemberében bevezették a plébániára az artézi vizet.

„Az 1958. év nagy kultúrélményt és gazdagodást jelentett községünknek és templomunknak. Ez év őszén bevezették a villanyt. Nov. 7-én este 6 órakor gyúlt ki a fény. A hívek áldozatossága lehetővé tette, hogy a templom, plébánia, harangozóház villanyt kapjon. A beszerelést Hajnal Imre dorozsmai villanyszerelő végezte. A templomban és a plébánián november 20-án gyulladt ki először a villany, a harangozóházban dec. 21-én.”

1962-63-ban toronytető- és bádogjavítás történt. Ennek költségeit Megyery plébános, aki ismerte hívei anyagi helyzetét, és az ügyet erőteljesen előmozdította, az adományokból gazdálkodta ki. A pontos összegről sajnos nincsenek adatok. A ház végét is megjavíttatta. A temetőben keresztet állíttatott fel, és az orgonát 8300 Ft-os költséggel kijavíttatta.

1971. augusztus 1.-vel Dr. Bánk József, Váci Püspök Kiskundorozsmára disponálta Megyery Lajost, aki 25 évig volt lelkipásztora és első plébánosa Bordánynak.

Ugyanezzel a dátummal Bisztrai Lászlót helyezte Bordányba a püspök úr. Vele érkezett hozzánk Marton Béla nyugdíjas kántor szalézi szerzetes pap, aki a misék alatt gyóntatatott, és a gyermekek hitoktatását minden vasárnap a 8 órai mise után, valamint az iskolaév alatt minden csütörtök délben végezte. A plébánossal érkezett még Székely Szűcs Erzsébet is, aki a sekrestyési, pénzbeszedői és a plébánia tisztántartási munkáit vállalta.

Bisztrai plébános nagy feladata az volt, hogy a II. Vatikáni Zsinat (1962-1965) előírásait ismertesse, illetve bevezesse a hívek körében. Ez nem volt zökkenőmentes. Első lépésként eltörölte a stólapénzt (=a katolikus papnak járó díjazás keresztelésért, esketésért, vagy temetésért; ilyenkor ugyanis a pap palást helyett csak stólát visel a fehér karing fölött.), hogy a hívek inkább fizessék az egyházi hozzájárulást. A hívek nagy része idegenül fogadta ezt, és a szentmise liturgikus (=szertartásokkal kapcsolatos) újításait is, amit a plébános lelkesen ismertetett, és a gyakorlatba is próbálta átvinni.

1971 őszén megalakult az egyházközségi képviselőtestület, melynek a hivatása az apostolkodás. A megbeszéléseket minden hónap utolsó vasárnapján tartották.

Az elsőáldozáshoz két évi rendszeres templomba járást, és keresztény oktatáson való részvételt, a keresztelés előtt tanítói megbeszélést, a házasulandóktól pedig jegyes oktatáson való részvételt követelt meg Bisztrai László. Ezekkel a rendelkezésekkel nem nyerte el a hívők tetszését. „A feszültséget fokozta az is, hogy az azonos szobrok és feszületek egyszerűsítését is megkíséreltem. Ez már sok volt. A nép bizalma megrendült. Utána már csak a szembe miséző oltár felállítása és a rács kivétele kellett ahhoz, hogy mozgásba hozza az erősen konzervatív testvéreket.” (Ugyanis a Zsinat előtt a papok a híveknek háttal állva miséztek)

A hívek írásban kérték a püspök úrtól Bisztrai László elhelyezését, és ő maga is ezt kérte feljebbvalójától. „Gyors ütemben végeztem ezt a munkát, sok volt az új ennek a népnek. Nem bírta feldolgozni. Így épp az általam hirdetett szeretet és béke érdekében jobbnak láttam félreállni és helyet adni nálam fiatalabb, tehetségesebb Testvérnek: Schupiter Géza baksi plébános Atyának. Én pedig szedve sátorfámat szeptember 30-án (1972. szerk.) elhagytam reményeim és szenvedéseim színhelyét: Bordányt tövisekkel ugyan, de a szeretet rózsáival is a szívemben.”

Schupiter Géza 1972. október első vasárnapján vette át a plébánia vezetését, és 1976. novemberéig látta el ezt a feladatot. 1973-ban új tető került a plébániára. Ebben a munkában sokan társadalmi munkát végeztek. A kivitelező mesterek Jakus László vállalkozó, K. József és K. Tóth Gyula voltak. Ebben az évben készültek még el a templomi padpárnák, és az orgona villamosítása. 1975. Szent István búcsújára a harangok villamosítását is sikerült megvalósítani.

Schupiter Géza négy évi munkája után Lengyel Józsefet iktatták be bordányi plébánosnak. ő még sohasem működött az Alföldön, és nem érezte magát jól Bordányban. A tanyavilág, nagy távolságok, új feladatok eddig nem ismert követelmények elé állították. Ezért rövidesen nyugdíjaztatását kérte a püspök atyától. Nyugdíjba nem engedték, de problémáján úgy segítettek, hogy vissza helyezték Nógrád megyébe, Romhányba, kisegítő lelkésznek.


Vissza